A szemüveg történetéről

Az idősebbik Plinius természettudományi munkájában megjegyzi a smaragdról, hogy általában homorúan szokták csiszolni; a nagyobb, csiszolt kövekben éppúgy, mint a tükörben, a tárgyak képei láthatók. Nero császár a gladiátorok küzdelmét egy smaragdban szokta szemlélni.

Nero-ról mások is írják, hogy gyenge szeme volt s csak a közeli tárgyakat látta jól. Ezekből arra szoktak következtetni, hogy a rövidlátó Nero smaragd lencsét használt "monokli" gyanánt. Ez a feltételezés azonban nem egészen helytálló: először is a smaragd - vagy a hozzá hasonló féldrágakövek, mint a berill stb. - nem olyan átlátszóak, hogy szemüveg gyanánt lehetne használni őket. Kétségtelenül zöld színű üvegről lehetett szó, amellyel az értékes drágaköveket utánozták. Másodsorban az ókorban nem ismerték a szemüvegeket, a konkáv és konvex üveglencsék hatását nem használták ki. Legvalószínűbb az, hogy Nero rájött, hogy a színes, drágaköveket utánzó üvegedények homorúan csiszolt, kerek mezőcskéiben a távoli tárgyak kicsinyített, de éles képe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiátorküzdelmeket egy, a szeméhez közel emelt, homorúan csiszolt zöld üvegdarab segítségével kövesse. A következtetéseket azonban ekkor még nem tudták levonni, s így az ókorban még nem készültek látásjavító üveglencsék, szemüvegek.

A szemüveg Európában született. Alapgondolatát Abu Ali Muhammed ben el Hasan ibn Haitam el Basri, ez a szép, hosszú nevű arab tudós találta fel a 10. és a 11. század fordulóján. Vizsgálta a szemet, és tanulmányozta az optikát. Elsőként jött rá arra, hogy az üveggömb szelete nagyítja a képet. Tehát felfedezte a lupét, a nagyítót.

A szemüveg, a nagyításra használható pápaszem csak 1270 után jelenik meg, először Itáliában. Valószínűleg hosszas próbálkozás, több ember keze munkája nyomán alakult ki a mai formája. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sírkő ezzel a felírással: "Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetségből, a pápaszem feltalálója. Isten bocsássa meg a bűneit. Az Úrnak 1317-ik esztendejében."

Mások Alessandro Spirának vagy az angol Roger Baconnek tulajdonítják a szemüveg feltalálását. Hogy Magyarországon mikor használtak először szemüveget, ezt nem lehet egészen pontosan megállapítani. A budai várásatások alkalmával a 15. századból származó, hegyikristály lencséjű ezüst szemüveget találtak, de középkori magyar szárnyasoltár restaurálása alkalmával is bukkantak a falapok közé csúszott bőrkeretes szemüvegre. S ha már itt tartunk, idézzük még azt a sűrűn visszatérő problémát, hogy miért nevezik a szemüveget pápaszemnek is.

A pápaszem vagy papszem kifejezés Calepinus szótárának 1585-ös kiadásában jelenik meg. először. Mivel a régi világban elsősorban a papok foglalkozhattak tudománnyal: könyvek olvasásával, írással - az ő szemük kopott el a legjobban. Először ők használtak tehát szemüveget, a nép nyelvén a pap- vagy pápaszemet.


Rugalmas nyitvatartással, széles választékkal, szaktudással és megbízható minőséggel várjuk Önt! Biztosak vagyunk abban, hogy közösen megtaláljuk az Ön igényeinek és pénztárcájának legmegfelelőbb szemüveget!

Szemüvegkeretek, kontaktlencsék és kiegészítők széles választékban kaphatóak, kérésre rendelhetőek nálunk! Többféle kontaktlencse folyadék és kontaktlencse típus,Szemüvegkészítés és javítás, Számítógép előtt dolgozóknak speciális védőszemüveg, Fényre sötétedő szemüveglencsék, Dioptriás napszemüvegek!

Smaragd Optika Kft.

  • 1138. Budapest,
    Népfürdő utca 19/F.
  • +36 20-318-72-75
  • info@smaragdoptika.hu
  • Zárva