Látásunk

A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.

A vizuális feldolgozás az embernél

Szem

Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép idegi ingerületek formájában továbbítódik a központi idegrendszerbe, ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint tudatosul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való alkalmazkodásban alapvető szerepet játszik. Az egyik legfontosabb érzékszerv.

Színérzékelés a szemben

A szemgolyó burkát három réteg alkotja:az ínhártya, az érhártya, és a szivárványhártya. A szivárványhártya közepén található a pupilla, mely erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul, így szabályozva a bejutó fény erősségét. 

A retinában találhatók a fényérzősejtek: pálcika és csapsejtek, melyeknek száma kb. 7 és 130 millió között van. A pálcikasejtek a gyenge fényt is érzékelik, ezek a tulajdonképpeni fényérzékelők. A csapsejtek gyenge fényben nem működnek, viszont erős fényben ők a pontosabb képalkotók. A csapsejtek érzékelik a színeket és árnyalatokat. Háromféle csapsejt van: A különböző hullámhosszú fény ezeket más és más mértékben stimulálja, a piros fényt elnyelő csapok leginkább a közepes hullámhosszon (565 nm körüli értékeknél) nyelik el a fényt, a zöld fényt elnyelő csapok leginkább 535 nm-nél működnek, és a kék fényt elnyelő csapsejtek melyek 440 nm-nél működnek a legjobban.

Alkalmazkodás

Nyugalmi állapotban a szem távolra nézésre beállítódott állapotban van. Közelre nézéshez a szemlencse törőerejének fokozására van szükség[. Ezt a szem azzal éri el, hogy a sugártest izomzata összehúzódik, ezzel jobban kiemelkedik, és a lencsefüggesztő rostok ellazulnak. A szemlencse természetes rugalmasságánál fogva domborúbbá válik, törőereje fokozódik. Az alkalmazkodás (accomodatio) tehát a sugárizom (musculus ciliaris) aktív működésén és a szemlencse rugalmasságán alapul. Az életkorral az utóbbi csökken, emiatt alakul ki az időskori távollátás (presbiopia). A szem optikailag egészséges, fiatal állapotban sem tökéletes szerkezet. Nagyon kicsi a mélységélessége, azaz csak azt a kisméretű, síkszerű és szűk teret képes élesen látni, amelyre éppen fókuszál. A szem sugártestizomzatának romlását, idő előtti kifáradását például okozhatja a szembe lógó haj. A szem beállítása hol a nézendő tárgyra, hol a hajra fókuszál, ami gyors kifáradását okozza.

A szem perifériás látása is elég gyenge és életlen. Mindezeket nagyban kompenzálja azonban a központi idegrendszer működése, amely a kapott információkat feldolgozza. Az idegrendszer a fejlődő fiatal szervezetben rengeteg tapasztalatot raktároz, amely alapján megtanulja a látott információk megfelelő korrigálását és kezelését, ezzel kompenzálja a szem optikai tökéletlenségét.

Távollátás

A távollátás, más néven túllátás látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán. A szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától, mert a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik. Alkalmazkodás nélkül a közeli tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznának; minél közelebb van az adott tárgy, annál hátrább kerül a fénysugarak találkozási pontja, és annál homályosabb lesz a kép.

A rövidlátás geometriai-optikai ellentéte. A látásélességre hatással van a hiperópia mértéke, csakúgy mint a beteg kora és az akkomodációs képesség.

A távollátásnak mindenekelőtt genetikai okai vannak. Bár sok vele született szembetegség jár együtt távollátással, önmagában véve a távollátást nem tekintik betegségnek, hanem kisebb fénytörési hibának számít. Az emberek 50%-a távollátó.

A presbiópia egy másik állapot, melyet a természetes öregedés által a szemlencse megkeményedése illetve a lencsetok csökkent rugalmassága okoz, ezzel csökkentve a szem akkomodációs képességét.

A kis, vagy közepes távollátást a szem automatikusan kiegyenlíti a szemlencse összehúzásával. Az érintett nem is veszi ezt észre. Amíg ez az alkalmazkodás lehetővé teszi az éleslátást, addig a távollátást felesleges korrigálni. Fejfájás, állandósult rossz közérzet, alkalmankénti homályos látás hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben.

A gyerekek távollátónak születnek, de ez a növekedéssel együtt csökken. A 3.0 dioptriát meghaladó távollátást azonban már gyermekkorban korrigálni kell, különben a kancsalság veszélye fenyeget. Ez az akkomodatív kancsalság. Ha az agy nem tudja megtanulni részleteiben látni a tárgyakat később nagy esély van arra, hogy az egyik szem dominánsabb lesz. 

Az alkalmazkodás képességének csökkenésével a távollátás 35-45 éves korban eléri azt a mértéket, hogy a közeli tartomány nem látszik élesnek. Az időskori távollátás korábban jelentkezik, és erősebb, mint a nem távollátóknál. A korrekció javítja a közelre, később a távolra látás élességét is, és tehermentesíti az alkalmazkodást még abban a tartományban is, ami szabad szemmel is élesen látszik.

A távollátást konvex lencsékkel korrigálják. Ezek a lencsék gyűjtőlencsék, és pozitív törőerejűek, dioptriájuk pozitív.

Rövidlátás

A rövidlátás egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. A szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Az emberek 10%-a rövidlátó. A rövidlátás korrigálható kontaktlencsével, vagy szemüveggel, negatív törőerejű, konkáv lencsével. Rövidlátáskor az éles kép az ideghártya előtt keletkezik; a fénysugarak az ideghártya előtt találkoznak. Ez azt jelenti, hogy a beeső fény még a sugárizmok ellazulása esetén is túl erősen törik, és az ideghártyán keletkező kép életlen lesz. Ha egy tárgy közeledik a szemhez, a róla alkotott kép közeledik az ideghártyához, így egyre élesebbé válik.

A rövidlátás a távollátás geometriai-optikai ellentéte. Ezt a két látáshibát tengelyes leképezési hibának nevezzük. Mindkettő kisebb fénytörési hibának számít. A rövidlátás nagyságát dioptriában mérik, ez annak a lencsének a törőereje, amivel a rövidlátás korrigálható. Ekkor a távoli tárgyak képe is az ideghártyára vetül. Ez a mérőszám mindig negatív. 

Cilinderes szemüveg célja

Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek mint a függőleges síkban haladók. Ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fény nyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik. A két képvonalat a tárgypontból különböző irányban induló sugarak hozzák létre. Az asztigmiát a szem fénytörő közegeinek fénytörési hibája okozza. A szaruhártya felszíne nem sima, hanem az egyik átmérő irányában domborúbb, és a másik irányban laposabb. Az asztigmia homályos látást okoz, akár közelre, akár távolra néz a szem. A leggyakoribb látászavar; az emberek felének van kis mértékű asztigmiája. A szabályos asztigmia örökletes adottság, ami nem, vagy csak keveset változik. A szabálytalan asztigmiát okozhatja a szaruhártya sérülése, hegesedése, ikeratoconus, de kialakulhat szaruhártya-átültetés után is. A kismértékű asztigmia környezeti hatásokra vezethető vissza. Ha nem szembetegség okozza, akkor ez is csak keveset változhat, ami nem feltétlenül jelent romlást.

A kis mértékű asztigmiát a szem alkalmazkodása korrigálja. A nagyobb mértékű asztigmia a látászavaron kívül fejfájást, és a szem gyors fáradását okozza. Gyerekkorban, ha csak az egyik szem asztigmát, akkor a jól látó szem átveszi az asztigmát szem feladatát, és az ellustul, tompalátóvá válik. Időben végzett szűréssel ez is felismerhető. Az asztigmia jól korrigálható cilinderes lencsével.


Rugalmas nyitvatartással, széles választékkal, szaktudással és megbízható minőséggel várjuk Önt! Biztosak vagyunk abban, hogy közösen megtaláljuk az Ön igényeinek és pénztárcájának legmegfelelőbb szemüveget!

Szemüvegkeretek, kontaktlencsék és kiegészítők széles választékban kaphatóak, kérésre rendelhetőek nálunk! Többféle kontaktlencse folyadék és kontaktlencse típus,Szemüvegkészítés és javítás, Számítógép előtt dolgozóknak speciális védőszemüveg, Fényre sötétedő szemüveglencsék, Dioptriás napszemüvegek!

Smaragd Optika Kft.

  • 1138. Budapest,
    Népfürdő utca 19/F.
  • +36 20-318-72-75
  • info@smaragdoptika.hu
  • Zárva